Rece
Cérnából kötött háló, melyet a halászhálóéhoz
hasonló, speciális tű segítségével készítenek. A megkötött
és rámára feszített hálónak tömő- és huroköltéssel való
mintás kitöltése útján áll elő a rececsipke.
Rececsipkéből készülhettek főkötők (Sárköz,
Kalotaszeg, Alföld, Kisalföld), párna- és lepedővégek,
ritkábban ing ujjába (Kalotaszeg), köténybe (Debrecen,
Kecskemét) és lepedőbe (Felföld, Kalotaszeg) való
keskenyebb betétcsíkok. Alkalmazható a rece
szegőcsipkéül is, Magyarországon így csak a sokácok
használták.
Az alapháló rendesen fehér, csak a sárközi főkötőké
lehet fekete; a mintázás is nagy általánosságban fehér, a
Sárközben krémszínű, sarkai lepedőszéleken, s a
kalotaszegi főkötőkön tarka gyapjúfonálból való.
Nincs speciális recemintakincs: a régi stílusú hímzések
és szőttesek motívumait vitték át a recére is. Kivételt jelent
1-2 egyházi vonatkozású figurális ábrázolás (Ábrahám-
Izsák).
Rece az egész magyar nyelvterületen készült, jobbára
mégis kisnemesi községekben és mezvárosokban.
Debrecenből 17. sz-i adatok szólnak rece előkötőkről,
1680-ban egy kecskeméti asszonynak négy „előkötőjéből
kettő volt recés”.
Irodalom:
Malonyai Dezső: A magyar nép művészete (I., Bp., 1907)
Papp László: A kecskeméti viselet múltja (Népr.Ért., 1930)
Fél Edit: A Néprajzi Múzeum 1963-64. évi tárgygyűjtése (Népr.Ért., 1965).
Vissza